Papa Francisco nia lia-menon molok harohan Angelus, 31 Jullu 2022

Maun no biin-alin sira, buongiorno!

Iha Evanjellu Liturjia ohin nian, mane ida hato’o ba Jezús pedidu ida-ne’e: «Mestre, dehan ba ha’u-nia maun atu fahe liman-rohan ho ha’u» (Lc 12,13). Ne’e mak situasaun ida komún liu, problema hanesan sei akontese ohin: maun no biin-alin na’in hora, membru famíliahanesan mak haksesuk malu, mo karik la ko’ali ba malu, tanba limna-rohan!

Jezús, hodi hatán ba mane ne’e, la tama iha partikulár sira, maibé bá iha divizaun nia abut tanba posesu sasán sira-nian, no dehan momoos: «Imi hadook an husi kaan-teen» (v. 15). Katak sá kaan-teen? Ne’ mak kaan lahó kontrolu ba soin sira, hakarak sai riku ba beibeik. Ne’e moras ida ne’ebé harahun ema sira, basá, hamlaha ba posesu kria dependénsia. Liuliu ema ne’ebé iha barak nunka kontente: nia hakarak iha liután, no ba nia an rasik. Maibé halo nune’e nia la livre ona: nia kesi an, sai atan ba buat ne’ebé paradosalmente tenke serví nia atu moris livre no hakmatek. Envezde uza osan, noa sai atan ba osan. Maibé kaan-teen mak moras perigoza ida mós ba sosiedade: tanba nia ita to’o ba paradoksu sira seluk, ba injustisa ne’ebé maka’as liu iha istória, iha-ne’ebé ema uitoan iha barak no ema barak iha uitoan ka la iha buat ida. Ita hanoin ba funu no konflitu sira: kuaze tama nafatin kaan ba rekursu no rikusoin sira. Interese hira mak iha funu id ania kotuk! Konserteza entre sira ne’e mak komérsiu kilat sira-nian. Komérsiu ida-ne’e mak eskándalu ida iha-ne’ebé ita tenke no ita labele rende.

Jezús ohin hanorin ita katak, iha buat sira-ne’e hotu nia sentru, la’ós de’it iha ema kbiit-na’in balun ka sistema ekonómiku balun: iha sentru iha kaan-teen ne’ebé iha ema ida-idak nia fuan. No ita koko husu ba an rasikioinsá ha’u-nia dezapegu husi soin sira, husi rikusoin sira” Ha’u halerik ba buat ne’ebé ha’u kuran ka ha’u hatene haksolok ho buat ne’ebé ha’u iha? Ha’u sente tentasaun, hodi osan nia naran no oportunidade sira, atu sakrifika tempu ba ema seluk? No ida tan, akontese katak ha’u sakrifika iha altár kaan-teen nian lei no onestidade? Ha’u dehan “altár”, altár kaan-teen nian, maibé tanba sá ha’u dehan altár? Tanbasoin materiál sira, osan sira, rikusoin sira bele sai kultu ida, idolatria ida loloos no tebes nian. Tanba ne’e Jezús bolu atu matan-moris ho liafuan forte. Nia dehan katak labele serví patraun na’in rua, no – atensaun – nia la dehan Maromak no diabu, lae, di’ak no aat, maibé Maromak no rikusoin (kf Lc 16,13). Ita hein nia dehan: keta serví patruan na’in rua, Maromak no diabu. Maibé nia dehan” Maromak no rikusoin. Uza rikusoin loos; serví rikusoin lae: ne’e idolatria, ne’e ofende Maromak.

No ne’e duni – ta bele hanoin – ita labele hakarak sai riku? Konserteza bele, no justu atu hakarak, furak sai riku, maibé riku tuir Maromak! Maromak mak riku liu hotu: riku ho kompaixaun, mizerikórdia. Ninia rikusoin la halo ema ida sai kiak, la kria haksesuk malu no divizaun sira. Ne’e mak rikusoin ne’ebé nia hakarak fó, fahe, partilla. Maun no biin-alin sira, akumula soin materiál sira la to’o atu moris di’ak, basá – Jezús dehan tan – moris la depende ba buat ne’ebé iha (kf Lc 12,15). Maibé depende ba relasaun di’ak: ho Maromak, ho ema seluk no mós ho ema ne’ebé iha uitoan. Ne’e duni, ita husu: ha’u, oinsá ha’u hakarak sai riku? Ha’u hakarak hariku an tuir Maromak ka tuir ha’u-nia kaan-teen? No filafali ba tema liman-rohan nian, liman-rohan ida-ne’ebé mak ha’u hakarak husik? Osan iha banku, sasán materiál, ka ema ne’ebé haksolok hale’u ha’u, hahalok di’ak sir ane’ebé ema la haluha, ema sira ne’ebé ha’u tulun atu sai boot no tasak?

Atu Na’i-Feto tulun ita komprende sá loos mak rikusoin loos nian iha moris, buat ne’ebé hela ba nafatin.