OMILIA SANTU PADRE FRANCISCO NIAN

Semitériu Militár Fransés iha Roma

Tersa, 2 Novembru 2021

 

Mosu iha ha’u nia hanoin hakkerek ida, iha semitériu ki’ik ida nia odamatan, iha norte: “Ó ne’ebé liu, hanoin ba ó-nia ain-hakat sira, no husi ó-nia ain-hakat sira hanoin ba ain-hakat ikus nian”.

Ó ne’ebé liu. Moris mak dalan ida, ita hotu iha dalan. Ita hotu, se ita hakarak halo buat ruma iha moris, ita iha dalan. La’ós paseiu ida, la’ós mós labirintu ida, lae, ne’e mak dalan. Iha dalan, ita liu iha faktu istóriku barak nia oin, iha situasaun difisil barak nia oin. No mós iha semitériu sira nia oin. Konsellu semitériu ne’e nian mak: “Ó ne’ebé liu, hapara ó-nia ain-hakat no hanoin, kona-na ó-nia ain-hakat sira, ba ain-hakat ikus”. Ita hotu sei iha ain-hakat ikus. Ema ruma bele dehan mai ha’u: “Padre, triste nune’e, keta trájiku”. Maibé ida-ne’e lia-loos. Importante mak iha ain-hakat ikus nian hetan iha iha dalan, la’os jira ba mai iha paseiu; iha dalan moris nian no la’ós iha labiritntu rohan-laek ida. Iha dalan atu ain-hakat ikus hetan ita la’o. Ida-ne’e mak pensamentu dahuluk ne’ebé ha’u hakarak dehan no mai husi fuan.

Pensamentu daruak, mak rate sira. Ema sira ne’e – ema di’ak – mate iha funu, mate tanba simu bolun atu defende pátria, defende valór sira, defende ideál sira no dala barak seluk, atu defende situasaun polítika triste no no halo ita lamenta. No sira sai vítima, vítima funu nian, ne’ebé han pátria nia oan sira. No ha’u hanoin ba Anzio, ba Redipuglia; ha’u hanoin ba Piave iha ’14 – barak hela iha ne’ebá –; ha’u hanoin ba tasi-ibun Normandia: rihun haanulu, iha embarkasaun ne’e! Maibé la importa, sira monu…

Ha’u para iha rate ida nia oin, iha-ne’ebá: “Inconnu. Mort pour la France. 1944”. Naran mós la iha. Iha Maromak nia fuan iha ita hotu nia naran, maibé ida-ne’e mak trajédia funu nian. Ha’u iha serteza kataksira hotu ne’ebé bá ho hakaran di’ak, simu bolun husi pátria atu defende nian, hamutuk ho Na’i. Maibé ita, ita-ne’ebé iha dalan, ita luta ho modu sufisiente atu la iha funu? Atu la iha País sira ne’ebé habiit an ho indústria kilat sira-nian? Sermaun ohin nian tenkkeser ida hateke ba rate sira: :Mate ba Fransa”; balun iha naran, balun uitoan lae. Maibé rate sira-ne’e mak mensajen ida dame nian: “Imi para, maun no biin-alin sira, para! Imi para, fabrikante kilat sira nian, imi para!”.

Pensamentu rua ne’e ha’u husik ba imi. “Ó ne’ebé liu, hanoin bá,  hanoin ó-nia ain-hakat sira, ba ain-hakat”: atu halo iha dame, dame iha fuan, dame ho hotu-hotu. Pensamentu daruak: rate sira-ne’e ko’alia, hakilar, hakilar mesak, hakilar: “Dame!”.

Atu Na’i tulun ita kuda no konserva iha ita-nia fuan pensamentu rua ne’e.