Iha aniversáriu da-136 Don Bosco nia Surat husi Roma ita ba lee Don Bosco nia Surat ne’e atu hamanas ita-nia moris tuir ninia Sistema Preventivu.

Roma 10 maiu 1884[1]

Ha’u nia oan doben sira iha J. K.,

Besik ka dook ha’u hanoin nafatin imi. Ha’u-nia hakaran ida mesak mak haree imi haksolok iha tempu no iha eternidade. Hanoin ida-ne’e, hakaran ida ne’e mak lori ha’u mak halo ha’u deside atu hakerek ba imi surat ida-ne’e. Ha’u-nia oan doben sira, ha’u sente todan hela dook husi imi no la haree no la rona imi, halo ha’u terus tebes, imi labele imajina oinsá. Tan ne’e, loloos ha’u hakarak hakerek liña sira-ne’e semana uluk, maibé okupasaun kontínua sira impede atu ha’u halo nune’e. Maski hela loron  uitoan de’it atu ha’u fila, ha’u hakarak antesipa ha’u nia fila-hikas pelumenus ho surat, tan labele halo ho ha’u an rasik.

Oratóriu dahuluk iha tinan 1870

Ha’u afirma katak, imi mak ha’u-nia hanoin ida mesak no kontínuu. Nune’e, iha kalan ruma liubá, ha’u bá iha ha’u-nia kuartu, no enkuantu ha’u prepara daudaun atu bá deskansa, ha’u hahú reza orasaun ne’ebé ha’u nia mama di’ak hanorin ha’u. Iha momentu ne’ebá ha’u ladún hatene se dukur mak domina ha’u eh distrasaun mak lori ha’u sai husi an rasik, ha’u haree hanesan ema na’in rua husi foin-sa’e’ antigun sira Oratóriu nian.

Sira na’in rua ne’e hakbesik ha’u no, hodi kumprimenta ha’u ho domin, hateten mai ha’u:

• Oh Don Bosco! Ita koñese ha’u?
• Sín, ha’u koñese ó, ha’u hatán.
• No sei hanoin hetan ha’u ka lae? Mane ne’e hatutan tan.
• Ó no sira seluk Ó mak Valfrè, no iha Oratóriu molok 1870.
• mai, mane ne’e kontinua, ita hakarak haree foin-sa’e sira ne’ebé horik iha Oratóriu nian iha ami-nia tempu?
• Sín, hatudu mai ha’u, ha’u hatán, sei halo ha’u haksolok tebes.

Nune’e, Valfrè hatudu mai ha’u foin-sa’e sira hotu ho aspetu hanesan no estatura no iha idade tempu ne’ebá. Ha’u sente hanesan ha’u iha Oratóriu antigu iha tempu rekreiu. Espetákulu ida iha-ne’ebé buat hotu moris, buat hotu iha movimentu, buat hotu haksolok. Balun halai, seluk haksoit, iha balun ne’ebé halo haksoit. Iha-ne’e halimar manduku, iha-ne’ebá halimar barra no bola. Iha fatin ida, grupu ida foin-sa’e sira-nian haleu amululik ida ne’ebé konta istória oan ida. Iha fatin seluk, klérigu ida ne’ebé, iha foin-sa’e nia leet halimar kuda-burru ne’ebé semo no knaar sira. Sira hananu, hamnasa iha parte hotu-hotu no iha fatin hotu iha klérigu no amlulik sira, no haleu sira, foin-sa’e sira haklakak ho ksolok. Bele haree katak, entre foin-sa’e sira no superiór sira ukun kordialidade no konfiansa boot. Ha’u hakfodak ho espetákulu ida-ne’e no Valfrè dehan mai ha’u: haree bá, familiaridade lori afetu no afetu prodús konfiansa. Buat hirak ne’e mak loke fuan sira, no foin-sa’e sira hatudu buat hotu lahó ta’uk ba mestre sira, asistente sira no Superiór sira. Sira sai sinseru iha konfisaun no li’ur husi konfisaun no sai dosil ba buat hotu ne’ebé husu ba sira husi ema ne’ebé sira iha serteza katak hadomi sira.

Oratóriu iha 1884

Iha momentu ne’e, antigu alunu ida ho hasarahun mutin hotu hakbesik mai ha’u, no dehan mai ha’u: – Don Bosco, hakarak koñese no haree foin-sa’e sira ne’ebé oras-ne’e iha Oratóriu? Nia mak Giuseppe Buzzeti.

• Sín, ha’u hakarak, ha’u hatán, tanba fulan ida ona mak ha’u la haree sira!

No nia hatudu mai ha’u: ha’u haree Oratóriu no imi hotu ne’ebé halo rekreiu. Maibé la rona ona hakilar ksolok nian no knananuk sira, la haree ona mós movimentu, moris ne’ebé prezente iha espetákulu dahuluk.

Bele haree iha foin-sa’e barak nia hahalok no nia oin, bosan, kolen, deskontentamentu, deskonfiansa, ne’ebé halo ha’u nia fuan moras. Hau haree, loos duni, barak mak halai, halimar no book an liha koslok lahó preokupasaun, maibé sira seluk, la’ós uitoan ha’u haree sira mesmesak, sadere ba koluna sira ho hanoin deskorajamentu nian ne’ebé domina sira; balun iha eskada sira no iha korredór sira eh iha varanda jardín nian atu hadook an husi rekreiu hamutuk; sira seluk la’o ba mai iha grupu sira ko’alia neneik entre sira, hodi hateke ho matan sira ne’ebé deskonfia no aat: dalaruma sira hamnasa maibé ho hamnasa ida akompaña ho hateken ne’ebé la halo de’it deskonfia, maibé fiar katak S. Luís sai oin mean se nia iha sira-nia kompañia; entre sira ne’ebé halimar iha balun ne’ebé indifeente, ne’ebé hatudu kedas katak sira la hetan gostu iha divertimentu sira.

• Haree ona ita-nia foin-sa’e sira? Antigu alunu dehan mai ha’u.
• Ha’u haree, ha’u hatán hodi dada iis.
• Sira oin seluk liu husi ami nia lala’ok iha ami-nia tempu! Antigu alunu ne’e dehan.
• Infelizmente! Oinsá iha indiferensa maka’as iha rekreiu ida-ne’e!
• Husi ne’e mak mai laran-malirin atu hakbesik ba sakramentu sira, husik prátika piedade sira iha igreja no iha fatin seluk ba sira barak; la iha vontade atu horik uha fatin ida ne’ebé Maromak nia providénsia hakonu sira ho di’ak barak ba isin, ba klamar no ba intelijénsia. Husi ne’e mak sira barak la korresponde ba sira-nia vokasaun; husi ne’e mak ingratidaun ba superiór sira; husi ne’e mak segredu oan sira no murmurasaun sira, ho no konsekuensia aat seluk-seluk tan.

Karidade ne’ebé hatudu no matenek

• Ha’u komprende, ha’u haree, ha’u hatán. Maibé oinsá mak bele anima fila fali ha’u nia foin-sa’e doben sira ne’e, atu hahú filafali moris ne’ebé nakonu, ksolok no espansaun?
• Ho karidade!
• Ho karidade? Maibé ha’u nia foin-sa’e sira seidauk simu domin sufisiente? Ó hatene katak ha’u hadomi sira. Ó hatene oinsá tan sira ha’u terus, tolera ba tinan haatnulu no oinsá ha’u suporta no terus oras-ne’e mós. Difikuldade hiram umillasaun hira, opozisaun hira, persegisaun hira atu bele fó paun, uma, mestre sira ba sira no liuliu atu garante sira-nia klamar nia saúde. Ha’u halo buat hotu ne’ebé ha’u hatene no bele, ba sira ne’ebé sai ha’u-nia moris tomak nia domin.
• Ha’u la ko’alia kona-ba ita!
• Kona-ba sé? Kona-ba sira ne’ebé reprezenta ha’u? Diretór sira, prefeitu sira, mestre sira, asistente sira? Ó la haree katak sira sai mártir estudu no serbisu nian? Oinsá sira hamohu sira nia tinan juventude nian ba sira ne’ebé Divina Providénsia entrega ba sira?
• Ha’u haree, ha’u hatene, maibé ne’e la too: sei kuran buat ne’ebé di’ak liu?
• Entaun, saida mak sei kuran?
• Katak la hadomi de’it foin-sa’e sira, maibé sira rasikk hatene katak ita hadomi sira.
• Maibé sira la iha matan? Sira la iha naroman intelijénsia nian? Sira la haree katak buat hotu ne’ebé halo ba sira, halo tanba domin ba sira?
• Lae, ha’u repete fali, ne’e la too.
• Entaun, presiza saida?
• Atu hodi hadomi sira iha buat ne’ebé sira gosta, hodi partisipa iha sira-nia inklinasaun labarik nian, sira aprende atu haree domin iha buat sira ne’ebé naturalmente sira ladún gosta, hanesan dixiplina, estudu, mortifikasaun ba an rasik; no aprende atu halo buat hirak ne’e ho laran-manas no domin.

Husik asisténsia rekreiu nian

• Ó esplika di’ak liután!
• Observa foin-sa’e sira iha rekreiu.

Ha’u observa hafoin ha’u hatán: – No buat sá mak espesiál atu haree?

• Tinan barak mak ita eduka foin-sa’e sira no ita la komprende? Ita haree didi’ak! Ita-nia Salezianu sira iha-ne’ebé?

Ha’u observa no haree katak, iha amululik no klérigu uitoan de’it mak kahur malu iha foin-sa’e sira nia leet no uitoan liután sira ne’ebé hola parte iha sira nia divertimentu. Superiór sira la’ós ona espiritu rekreiu nian. Sira barak mak la’o ba mai hodi ko’alia de’it entre sira, la preokupa ho saida mak alunu sira halo; sira seluk hateke ba rekreiu hodi la liga foin-sa’e sira; seluk halo vijilánsia husi dook de’it nune’e la haree sira ne’ebé halo falta ruma; iha  ema ruma ne’ebé bolu atensaun, maibé ho attitude ameasadora no ida-ne’e menus liu. Iha Salezianu balun ne’ebé hakarak atu tama iha foin-sa’e sira nia grupu, maibé ha’u haree katak foin-sa’e sira-ne’e buka intensionalmente atu hadook an husi mestre no Superiór sira.

Familiaridade ho foin-sa’e sira liu-liu iha rekreiu

Entaun, ha’u-nia belun kontinua: – iha tempu antigu Oratóriu nian, ita la horik nafatin iha foin-sa’e sira nia leet no espesialmente iha tempu rekreiu? Ita boot sei hanoin hetan tinan furak sira-ne’e? Ne’e mak hakilar ksolok ida lalehan nian, tempu ida ne’ebé ami hanoin nafatin ho domin, tanba domin afetu mak sai nu’udar regra, no ami la rai segredu ba ita.

• Loos duni! I buat hotu mak ksolok mai ha’u no foin-sa’e sira halai ho entuziazmu atu hakbesik ha’u, atu ko’alia ho ha’u, no ansi atu rona ha’u-nia konsellu sira no tau iha prátika. Maibé, agora audiénsia kontínua sira, no serbisu ne’eb’e sai barak no ha’u-nia saude impede ha’u.
• Di’ak: maibé, se ita labele, tanba sá mak ita-nia Salezianu sira la banati tuir ita? Tanba sá ita la insiste, la ezije atu sira trata foin-sa’e sira hanesan ita trata sira?
• Ha’u ko’alia, ha’u kole atu repete maibé, infelizmente barak mak la dispostu ona atu enfrenta kolen sira tempu uluk nian.
• I nune’e, hodi deskuida buat uitoan, sira lakon buat naresin no buat naresin ne’e mak sira nia kolen. Sira hadomi buat ne’ebé haksolok foin-sa’e sira no foin-sa’e sira sei hadomi buat ne’ebé haksolok Superiór sira. No hanesan ne’e sira-nia kolen sei sai kmaan. Kauza ba mudansa iha Oratóriu ohin loron nian, tanba foin-sa’e barak la iha ona konfiansa iha Superiór sira. Iha tempu uluk, fuan sira nakloke tomak ba Superiór sira, ne’ebé foin-sa’e sira hadomi no prontu atu obedese. Maibé agora, sira konsidera Superiór sira nu’udar no la’ós ona nu’udar aman, maun no belun. Nune’e foin-sa’e sira hamta’uk sira maibé no ladún hadomi sira. Tanba ne’e, se hakarak forma fuan ida no klamar ida, tan domin ba Jezús presiza harahun barreira fatál deskonfiansa nian no troka ho konfiansa ba malu. Atu obediénsia gia alunu sira, sai hanesan inan ida gia labarik-oan; nune’e, dame no ksolok uluk nian sei ukun iha Oratóriu.
• Entaun, oinsá halo atu harahun barreira ne’e?
• Familiaridade ho foin-sa’e sira, liuliu iha rekreiu. Lahó familiaridade labele hatudu afetu no, lahó demonstrasaun ida-ne’e, labele iha konfiansa. Ema ne’ebé hakarak atu ema seluk hadomi nia, tenke hatudu katak nia hadomi. Jezús Kristu halo an ki’ik oan ho ki’ik-oan sira no lori ita nia moras sira. Nia mak mestre familiaridade nian! Mestre ne’ebé ita bele haree de’it iha kátedra, nia mestre de’it, la liután ida-ne’e, maibé, se nia bá rekreiu ho foin-sa’e sira, nia sai

Se haree ema ida halo pregasaun de’it husi púlpitu bele dehan katak nia halo de’it ninia devér, maibé se dehan liafuan ida iha rekreiu, ne’e liafuan husi ema ida ne’ebé hadomi. Konversaun hira mak hamosu husi liafuan sira hateten nu’udar surpreza iha foin-sa’e ida nia tilun iha momentu nia diverte an la akontese.

Hadomi tebtebes foin-sa’e sira

Ema ne’ebé hatene katak ema hadomi nia, nia hadomi no ema ne’ebé simu domin alkansa buat hotu, liuliu husi foin-sa’e sira. Konfiansa ida-ne’e estabelese korente elétrika ida entre foin-sa’e sira no Superiór sira. Fuan sira nakloke no halo koñese sira-nia nesesidade sira no manifesta sira-nia defeitu sira. Domin ida ne’e, halo atu Superiór sira tahan foin-sa’e sira nia kolen sira,  laran-beik, ingratidaun, dezorden no neglijénsia sira. Jezús Kristu la hatohar au ne’ebé nakfera ona, la hamate ahi-oan ne’ebé suar hela. Imi-nia modelu mak ne’e. Nune’e, sei la haree tan ida ne’ebé serbisu ba ninia hahí-an rasik; ida ne’ebé kastigu tan vinga ninia domin ba an rasik ne’ebé kanek; ida ne’ebé retira hadook an husi kampu vijilánsia nian tanba laran moras, tan ta’uk ema seluk sai famozu; ida ne’ebé murmura ema seluk tan hakarak foin-sa’e sira hadomi no estima nia, ho ezkluzaun Superiór selu-seluk hotu nian, hodi manán la’ós buat seluk, maibé desprezu no manifestasaun afetu iha laran-makerek; ema ne’ebé husik kriatura ida na’ok nia fuan no atu dada nia deskuida foin-sa’e seluseluk; ida-ne’ebé tan domin ba ninia komodidade rasik, hanoin la iha importánsia devér sériu liu vijilánsia nian; ida-ne’ebé tan respeitu umanu, husik atu korrije sira ne’ebé presiza korresaun. Se iha domin ne’ebé loos ne’e, sei la buka buat seluk, maibé Maromak nia glória no klamar sira nia salvasaun. Bainhira domin ida-ne’e sai malirin, entaun buat sira la la’o loos. Tanba sá mak hakarak troka karidade ho regulamentu malirin? Tanba sá mak Superiór sira hadook an husi regra edukasaun nian ne’ebé Don Bosco dita ba sira? Tanba sá mak neineik-neineik troka sistema atu prevene dezorden sira liuhusi vijilánsia no domin, ne’ebé ladún todan no kómodu liu ba ida-ne’ebé manda, hodi impoin lei sira ne’ebé mantein ho kastigu sira, halakan ódiu no kria desgostu sira; se la kuidadu atu halo observa regra sira, sei hamosu desprezu hasoru Superiór sira no sai kauza ba dezorden grave liu?

Superiór sira tenke sai buat hotu ba hotu – iha kazu imoralidade nian mak Superiór sira sai maka’as – Observasaun regra sira-nian – Umór di’ak

No ida-ne’e , hakarak eh lakohi, akontese duni se kuran familiaridade. Nune’e, se hakarak atu Oratóriu fila fali ba ksolok antigu nian, halo funsiona sistema antigu: Superiór sira sai buat hotu ba hotu, nafatin prontu atu rona foin-sa’e sira nia dúvida eh keixa, nia matan hotu atu nu’udar aman monitoriza sira-nia komportamentu, nia fuan tomak atu buka sira nia di’ak espirituál no temporál, sira ne’ebé Providénsia entrega ba nia.

Halo nune’e, fuan sira sei la taka tan no sei la habelar tan segredu oan sira ne’ebé oho. Iha kazu imoralidade de’it mak Superiór sira tenke maka’as. Di’ak liu foti risku atu duni sai inosente ida husi uma, duké hela ho eskandalozu ida. Asistente sira konsidera nu’udar devér sériu liu konxiénsia nian atu hato’o ba Superiór sira, buat hotu ne’ebé sira hatene katak, ho maneira ida ka seluk, ofensa kontra Maromak.

Entaun, ha’u husu ba nia: – no sá loos meiu prinsipál atu familiaridade, no domin no konfiansa ida hanesan ne’e bele ukun?

• Observa ho modu ezatu regra sira uma nian.
• No la iha seluk tan?
• Hahan ne’ebé di’ak liu han-kalan nian mak umór di’

Mehi dahuluk nia rohan – Mehi seluk – Avizu ba foin-sa’e sira – Moris iha Maromak nia grasa

Enkuantu ha’u nia antigu alunu remata ko’alia buat ne’e, ha’u kontinua observa ho desgostu kle’an rekreiu ida ne’ebá, neneik-neneik ha’u sente kolen boot ne’ebé sai boot ba beibeik hanehan ha’u. Opresaun ne’e to’o pontu ida ne’ebé, tan ha’u labele tahan tan, ha’u book an no hadeer.

Ha’u hetan ha’u nia an hamriik besik kama. Ha’u nia ain sira bubu loos no moras tebes, halo ha’u labele hamriik loos. Oras tarde ba daudaun, nune’e ha’u bá kama ho rezolusaun atu hakerek liña sira-ne’e ba ha’u-nia oan doben sira.

Ha’u hakarak atu la halo mehi sira hanesan ida-ne’e, tanba halo ha’u kole liu. Loron tuir mai, ha’u sente ha’u nia an tomak rahun no hein bainhira loos oras atu deskansa iha kalan tuirmai. Maibé, ha’u foin mak toba ha’u hahú hikas fali mehi. Iha ha’u-nia oin iha pátiu, foin-sa’e sira ne’ebé oras-ne’e iha Oratóriu no antigu alunu hanesan Oratóriu nian. Ha’u hahú husu nia: – Ha’u sei komunika ba Salezianu sira buat ne’ebé ó dehan mai ha’u; maibé, saida mak ha’u tenke dehan ba foin-sa’e sira Oratóriu nian?

Nia hatán mai ha’u: – Atu sira rekoñese oinsá Superiór sira, mestre sira no asistente sira serbisu  no estuda tan domin ba sira, basá se la’ós tanba domin ba sira, sira sei la hakruuk ba sakrifísiu barak; atu sira hanoin hetan katak umildade mak hun ba hakmatek; atu sira hatene suporta ema seluk nia defeitu sira, tanba iha mundu ida-ne’e sei la hetan perfeisaun, maibé hetan de’it iha Lalehan; atu sira para ho murmura, tanba murmurasaun halo fuan sira malirin; no liuliu atu sira buka moris iha Maromak nia santa grasa. Ema ne’ebé la iha dame ho Maromak sei la iha dame ho nia an rasik, la iha mós dame ho ema seluk.

• No nune’e, ó dehan mai ha’u katak iha ha’u-nia foin-sa’e sira nia leet balun la iha dame ho Maromak?
• Ida-ne’e mak kauza dahuluk ba umór aat entre sira seluk ne’ebé ita hatene, ne’ebé ita tenke tau ai-moruk, no la presiza atu agora ha’u dehan ba ita. Defaktu, keta deskonfia se la’ós sira-ne’ebé iha segredu atu subar, ida-ne’ebé ta’uk atu ema deskobre segredu hirak ne’e, tanba nia hatene katak sei lori moe no desgrasa ba nia. Tempu hanesan se fuan la iha dame ho Maromak, nia sei iha laran-taridu, la hakmatek, rebelde ba obediénsia, laran nakali ba buat ne’ebé ki’ik-oan, sente hanesan buat hotu-hotu la’o laloos, no tanba nia la iha domin, julga katak Superiór sira la hadomi nia.

Konfisaun sira no estabilidade iha propózitu sira – harohan no foti rezolusaun firme

• Maibé, ha’u nia doben, ó la haree frekuénsia hira ba Konfisaun no Komuñaun iha Oratóriu?
• Loos duni iha frekuénsia boot ba Konfisaun, maibé buat ne’ebé falta radikalmente iha foin-sa’e barak ne’ebé konfesa mak firmeza iha propózitu sira. Sira konfesa, maibé nafatin konfesa falta hanesan, okaziaun besik ne’ebé hanesan, toman aat ne’ebé hanesan, dezobediénsia hanesan, violasaun hanesan ba devér sira. No bá oin hanesan ne’e fulan ba fulan, no até ba tinan barak, no balun hanesan ne’e to’o kursu sekundáriu remata.

Konfisaun hirak ne’e vale uitoan de’it eh la vale buat ida; nia konsekuénsia, la lori dame no se foin-sa’e ida iha estadu ida-ne’e simu bolun ba Maromak nia tribunál, ne’e desgrasa ida.

• No sira-ne’e iha barak iha Oratóriu?
• Uitoan kompara ho númeru foin-sa’e sira nian ne’ebé iha uma. Haree bá. No nia hatudu sira mai ha’u.

Ha’u hateke no haree foin-sa’e hirak ne’e ida-idak. Maibé iha sira uitoan ne’e ha’u haree buat sira ne’ebé halo ha’u nia fuan moras tebtebes. Ha’u lakohi tau iha surat-tahan, maibé bainhira ha’u fila, ha’u hakarak hatudu ba sira ida-idak buat ne’ebé kona sira. Iha ne’e ha’u dehan de’it katak tempu atu harohan no foti rezolusaun firme; propoin la’ós de’it ho liafuan maibé ho faktu no halo sira haree katak Comollo, Domenico Savio, Besucco no Saccardi sira sei moris iha ita-nia leet.

Hanoin bá katak sira Maria SS. Auxiliadora nia oan sira

Ikus mai, ha’u husu ba ha’u nia belun: – Laiha tan buat seluk atu dehan?

• Haklaken ba sira hotu, boot no ki’ik, atu hanoin nafatin katak sira mak Maria S Auxiliadora nia oan sira. Katak Nia mak halibur sira iha-ne’e atu hasai sira husi mundu nia perigu sira, atu sira hadomi malu nu’udar maun-alin no atu sira fó glória ba Maromak no ba Nia ho sira-nua komportamentu di’ak; katak Na’i-Feto mak arranja paun no meiu sira atu estuda, ho grasa barak no milagre sira. Sira hanoin bá katak sira iha vijília festa ba sira-nia Inan Santíssima no katak, ho nia tulun, tenke monu barreira deskonfiansa nian entre foin-sa’e sira no Superiór sira ne’ebé demóniu harii no husi nia aproveita atu estraga klamar balun.
• No ita sei konsege hamonu barreira ida-ne’e?
• Sín, konserteza, sarak, boot no ki’ik sira prontu atu terus mortifikasaun ki’ik ruma tan domin ba Maria no tau iha prátika buat ne’ebé ha’u dehan tiha ona.

Ha’u kontinua hateke ba ha’u-nia foin-sa’e sira, no iha espetákulu kona-ba sira ne’ebé ha’u haree la’o daudaun ba perdisaun eterna nia oin, ha’u sente hanehan maka’as ida ba ha’u-nia fuan to’o halo ha’u hadeer. Ha’u hakarak haktuir tan buat seluk importante liu ne’ebé ha’u haree ba imi maibé tempu no konveniénsia sira la permiti.

Konkluzaun

Ha’u remata: imi hatene saida mak katuas kiak ida-ne’e, ne’ebé gasta nia moris tomak ba ninia foin-sae doben sira hakarak husi imi? Laiha buat seluk se la’ós atu, halo tiha buat ne’ebé tenke halo ho sasukat loos, loron ksolok sira Oratóriu antigu nian fila fali. Loron sira afetu nian no konfiansa sarani entre foin-sa’e sira no Superiór sira; loron sira espíritu laran-maus no toleránsia nian, tan domin ba Jezús Kristu no ba malu; loron sira fuan nakloke nian ho simplisidade no laran-moos tomak, loron sira karidade no ksolok loos ba hotu. Ha’u presiza atu imi konsola ha’u hodi fó esperansa no promesa katak imi sei halo buat hotu ne’ebé ha’u hakarak ba imi-nia klamar nia di’ak. Imi la hatene ho modu sufisiente sorte ne’ebé imi iha atu hela iha Oratóriu. Iha Maromak nia oin ha’u deklara ba imi: Natón atu foin-sa’e ida tama iha uma Saleziana ida, atu Virjem Santíssima foti kedas nia iha ninia protesaun.

Tanba ne’e, mai ita konkorda malu. Karidade husi sira-ne’ebé manda, karidade husi sira-ne’ebé tenke obedese halo atu S. Francisco de Sales nia espíritu ukun iha ita leet. Ha’u-nia oan doben sira, tempu iha-ne’ebé ha’u sei hadook an husi imi no bá ha’u-nia eternidade besik daudaun. (Nota sekretáriu nian: iha pontu ida-ne’e Don Bosco hapara ditadu; nia matan sira nakonu ho matan-been, la’ós tanba desgostu maibé tanba nakonu ho ternura ne’ebé hatudu sai husi nia hateken no ninia lian; depoizde momentu ruma nia kontinua). Nune’e, ha’u hakarak husik ba imi, oh amululik sira, oh klérigu sira, oh foin-sa’e doben sira, iha Na’i nia dalan ne’ebé Nia rasik hakarak ba imi.

Ho finalidade ida-ne’e, Santu Padre ne’ebé ha’u hasoru iha loron sesta, 9 Maiu, haruka ba imi ninia bensan. Iha loron festa Maria Auxiliadora nian, ha’u sei hasoru imi, iha Inan domin-na’in ninia ilas nia oin. Ha’u hakarak atu ita selebra festa ida-ne’e ho solenidade tomak no amululik Lazzero no amlulik Marchisio sei hanoin oinsá halo ita nia fuan haksolok iha Refeitóriu mós. Maria Auxiliadora nia festa tenke sai nu’udar antisipasaun festa rohan-laek ne’ebé ita hotu-hotu tenke selebra hamutuk loron ida iha Lalehan.

 

Roma, 10 Maiu 1884

                                                                                                                         Imi–nia doben liu iha JK

Am. Giovanni Bosco

[1] MB XVII 107-114