Memória Santu Anju sira Papa Clemente X mak fiksa iha tinan 1670. Sira-nia ezisténsia mak dogma ida fiar nian, ne’ebé Igreja define dalabarak ho maneira solene. Naran “anghelos” mai husi lia-gregu no hakarak dehan “mensajeiru”. Sira-nia papél ida-ne’e mak ita haree iha Bíblia. Iha istória salvasaun nian, Maromak konfia ba Anju sira enkargu atu proteje patriarka sira, ninia atan sira no povu eleitu tomak.

Memória “Santos Anjos” nian, ne’ebé “Martirológio Romano” Kreda Katólika nian sita ho títulu “Anjos da Guarda”, selebra iha loron 2 Outubru husi kedas 1670, data ne’ebé Papa Clemente X (1670-1676) fiksa iha kalendáriu litúrjiku; Igreja Ortodoxa selebra iha 11 Janeiru. Maibé, sé mak Anju sira no sá loos sira-nia relasionamentu ho jéneru umanu? Uluknanai, ezisténsia kona-ba Anju sira mak dogma ida fiar nian, Kreda define dalabarak (Símbolo Niceno, Símbolo Constantinopolitano, IV Concílio de Latrão (1215), Concílio Vaticano I (1869-70). Buat hotu kona-ba anju sira tau iha siénsia propria ida hanaran “angelologia”; no Padre hotu Igreja nian no teólogu sira, iha sira-nia argumentu sira, espresa no elabora interpretasaun no konseitu oioin, kona-ba anju sira nia ezisténsia, kriasaun,  espiritualidade, intelijénsia, vontade, knaar sira, elevasaun no salan.

SAIDA MAK BÍBLIA DEHAN KONA-BA ANJU SIRA?

Epizódiu espesífiku iha Testamentu Tuan no Foun hatudu Anju sira nia prezensa: Jacob nia luta ho anju (Gen 32, 25-29); eskada ne’ebé anju sira sae no tun, iha Jacob nia mehi (Gen, 28, 12); anju bainaka na’in tolu Abraão nian (Gen, 18); anju nia intervensaun ne’ebé hapara Abraão nia liman ne’ebé prontu atu sakrifika Isaac; anju ne’ebé lori ai-han ba Elias iha dezertu. Anúnsiu ba bibi-atan sira kona-ba Kristu nia moris; anju ne’ebé mosu iha José nia mehi, hodi sujere ba nia atu halai ho Maria no Kosok-Oan; anju sira ne’ebé adora no serví Jezús depoizde tentasaun iha dezertu; anju ne’ebé haklaken ba Madalena no feto sira seluk, Kristu nia moris-hi’as; Pedro nia libertasaun, husi kadeia no korrente sira iha Roma; hodi la haluha simbolojia kósmika no anjélika Apokalipse S. João  evanjelista nian.

SÁ LOOS FUNDAMENTU EVANJÉLIKU FIGURA “ANJO DA GUARDA” NIAN?

Anjo da Guarda indika ezisténsia anju ida ba ema ida-idak, ne’ebé gia nia, proteje nia, husi moris to’o mate, sita iha Livru Job nian, maibé Jezús rasik, iha Evanjellu tuir S. Mateus nian, bainhira ko’alia kona-ba labarik sira, Nia dehan: “Imi keta hewai ki’ik-oan sira ne’e ida, basá, ha’u dehan ba imi katak sira-nia anju iha lalehan haree nafatin ha’u-nia Aman iha Lalehan nia oin”. Sagrada Eskritura ko’alia kona-ba sira-nia knaar seluk, hanesan oferese ita-nia orasaun no sakrifísiu ba Maromak, aleinde akompaña ema iha dalan di’ak nian.

SAIDA MAK EZÉRSITU LALEHAN NO OINSÁ NINIA KOMPOZISAUN?

Figura Anju nian nu’udar símbolu jerarkia lalehan nian, mosu iha inísiu kristianizmu nian, iha kontinuasaun ho tradisaun ebraika no nu’udar transformasaun ba tipu pré-kristaun sita Vitória no Jéniu ho liras, ne’ebé iha mós funsaun mediadora nian, entre divindade aas liu no mundu terrestre. Liu husi hanorin “De celesti hierarchia” husi pseudo Dionísio Areopagita, sira fahe ba jerarkia tolu, ida-idak tama iha koru tolu lahanesan. Jerarkia dahuluk komprende serafím sira, kerubin sira no tronu sira; koru daruak mak dominasaun sira, virtude sira, potestade sira; koru datoluk mak prinsipadu, arkanju no anju sira. Diferensa entre koru sira tanba sira-nia knaar, kór, liras no sinál seluk identifikasaun nian, ne’ebé nafatin tuir pseudo Aeropagita, sira ne’ebé besik liu ba Maromak mak serafím sira, ho kór mean, sinál domin ne’ebé lakan, ho liras par tolu; hafoin mai kerubin sira ho liras neen nakonu ho matan sira hanesan manu-pavaun nian; potestade sira ne’ebé iha liras rua ho kór arku-íris nian; prinsipadu sira mak anju armada sira hateke ba Maromak. Sira ne’ebé hetan sitasaun espesífika iha Bíblia mak Arkanju sira, mensajeiru lalehan nian, prezente iha momentu importante liu Istória Salvasaun nian; Miguel prezente iha inísiu nu’udar ulun ezérsitu lalehan nian kontra anju rebelde sira, mosu ba Amu-Papa S. Gregório Magno iha Castel S. Angelo iha Roma, husik sinál nina prezensa nian iha Santuáriu “Monte S. Angelo” iha Gargano; Gabriel mensajeiru Maromak nian, mosu ba profeta Daniél; ba Zacarias hodi haktuir João Batista nia moris, maibé liuliu lori anúnsiu Kristu nia moris nian ba Virjen Maria; Rafael ita hetan sita iha Livru Tobias nian, sai matadalan no salvadór husi perigu sira ne’ebé foin-sa’e Tobit hasoru; hafoin la sita iha Bíblia iha Uriel, nomeia dala rua iha livru apókrifu Ezra nian, nia naran hetan ho frekuénsia iha liturjia orientál sira. Santu Ambrósio tau nia hamutuk ho arkanju sira, hodi akompaña ki’ik-oan João Batista iha dezertu, lori alkimia iha rai.

LUCIFER ANJU IDA?

Loos. Konsíliu IV Latraun nian, define nu’udar lia-loos fiar nian katak Anju barak, hodi abuza liberdade rasik, monu iha salan no sai aat. S. Tomás afirma katak Anju bele halo de’it salan ida orgullu nian, espíritu lalehan ne’e desvia husi orden ne’ebé Maromak estabelese hodi la aseita orden ne’e, la rekoñese supremasia divina aas liu ninia perfeisaun, nune’e salan orgullu ka foti-an nian ne’ebé nia konsekuénsia imediata mak salan dezobediénsia no inveja nian ba sira seluk nia exelénsia. Salan seluk nia labele halo, tanba salan seluk soi paixaun sira isin nian, porezemplu ódiu, dezesperu. S. Tomás d’Aquino espesifika tan, katak Anju nia salan konsiste iha hakarak sai hanesan Maromak. Tradisaun sarani fó naran Lucifer ba anju ida furak no nabilan liu, anju sira nia ulun, ne’ebé revolta tiha hasoru Maromak, hasai nia husi lalehan no tau iha infernu; Lucifer nia orgullu ka foti-an ba ninia beleza no kbiit rasik, lori nia ba hahalok boot soberba nian, hodi opoin Maromak, no dada ba nia parte, númeru ida anju sira nian. Kontra nia iha ezérsitu ida anju sira-nian lidera husi Miguel, envolve iha luta primordiál no boot iha-ne’ebé Lucifer ho ninia maluk sira lakon no soe sai husi lalehan; nia sai demóniu ka diabu sira nia ulun iha infernu no símbolu soberba ne’ebé labele kontrola. Naran Lucifer no ninia identifikasaun nu’udar anju rebelde sira nia ulun, mai husi testu ida profeta Isaías nian (14, 12-15) iha-ne’ebé iha sátira (dadolin piada nian) kona-ba tiranu iha Babilónia nian ninia derrota,“keda’/monu. Testu ne’e autór ekleziástiku barak no poeta famozu Dante (Inferno XXIV), interpreta nu’udar deskrisaun ho forma poétika rebeliaun iha lalehan no anju nia ulun ida-ne’e ninia derrota. “Oinsá ó monu husi lalehan, fitun dadeer nian, loron nakaras nia oan! Oinsá haún tiha ó iha rai, ó ne’ebé ataka nasaun sira hotu! Maski ó hanoin iha ó fuan: Ha’u sei sae iha lalehan, aas liu Maromak nia fitun sira ha’u sei harii ha’u-nia tronu… ha’u sei sae iha kalohan sira ne’ebé aas liu, sei sai hanesan Leten Aas Bá. Maibé sira hatún ó iha rai-kuak naruk, iha rai-kuak naruk nia okos liu!”

SAIDA MAK ANJU SIRA HALO?

Sagrada Eskritura sujere dalabarak katak Anju sira haree Maromak nia futar oin, basá espíritu lalehan sira nia destinu mak ksolok ida ne’ebé hakat liu ezijénsia naturál no ne’e mak buat ruma hakat liu naturál, sobrenaturál. No iha Testamentu Foun halo beibeik komparasaun entre ema, santu no anju sira, atu dehan katak ema sira nia objetivu la’ós seluk, katak, partisipasaun iha buat ne’ebé anju di’ak sira konsege ona, no hatudu nu’udar “santu” sira, “Maromak nia oan sira”, “anju naroman nian” no hamri’ik iha Maromak nia futar oin ka iha ninia “tronu”; ne’e hotu espresaun sira ne’ebé indika sira-nia estadu rahun-di’ak nian; sira hetan santifikasaun iha momentu sira-nia kriasaun.

SAIDA DE’IT ANJU SIRA NIA ATRIBUTU SIRA?

Intelijénsia no vontade. Anju nu’udar “ser espiritual” labele la iha fakuldade rua ne’e; sira iha fakuldade rua ne’e maka’as liu, tanba sira espíritu puru; kona-ba prontidaun no intelijénsia anju nian, nune’e mós enerjia, vontane maka’as, Liberdade superiór, Doutór Anjéliku, S. Tomás d’ Aquino, hakerek barak iha nian “Summa Theologica”.