Iha tempu dahuluk okupasaun Indonézia nian, liu Timoroan sira na’in-60.000 lakon sira-nia moris, dala barak ho kondisaun violentu. Suku oioin hetan destruisaun. Iha sentru tortura barak, no dadur polítiku hetan ezekusaun nu’udar lubun. Populasaun sira tenke dezloka ba fatin seluk ne’ebé baibain rezulta iha hamlaha. Iha okupasaun nia rohan, pelumenus Timoroan na’in-200.000 — populasaun katoluk ida — mate. Nicolau Lobato, asua’in nasionál no Prezidente daruak husi RDTL no Komandante FALINTIL lakon nia moris iha funu, iha 31 Dezembru, 1978. Durante tinan okupasaun, jornalista sira labele tama rai-kotun. Agresaun ho kilat hasoru Timoroan sira la hetan ka hetan uitoan de’it kobertura husi imprensa – dala barak situasaun ne’e konsidera tiha nu’udar “konflitu ne’ebé haluha tiha”, populasaun nu’udar vítima husi Funu-Malirin (Guerra Fria). Iha 12 Novembru, 1991, Timor-Leste tama fali iha imprensa internasionál hafoin foin-sa’e sira rihun-resin iha Dili halo protestu la violentu hali’is ba demokrasia. Iha Semitériu Santa Krús nian iha kapitál, demonstrasaun hirak-ne’e hahú nu’udar serimónia hakoi ativista ba independénsia ida ne’ebé militár sira Indonézia nian oho. Demonstrasaun pasífiku la’o ho partisipante rihun-resin ne’ebé kaer kartás no slogan hali’is ba independénsia no demokrasia. Soldadu Indonézia nian tiru hasoru estudante sira. Liu ema na’in-300 lakon sira-nia moris. Sinematógrafu britániku, Max Stahl, ne’ebé hamriik hela iha rate, grava vídeo ida kona-ba masakre. Vídeo hirak-ne’e konsege to’o imprensa internasionál. Hori-bainhira video “Masakre Santa Krús” fó sai ba públiku hanesan pontu mudansa iha okupasaun violentu Timor-Leste nian, tanba ema no organizasaun ba direitus umanus hahú fó presaun ba governu sira no organizasaun internasionál iha Timoroan sira nia naran. Iha 1992, lider rezisténsia Xanana Gusmão tama dadur. Pozisaun Indonézia nian iha Timor-Leste neineik susar, liuliu hafoin lider timoroan na’in-2, Amu-Bispu Ximenes Belo no José Ramos Horta, simu prémiu Nobel Pás iha 1996 “ba sira-nia serbisu hodi to’o ba solusaun ne’ebé justu no hakmatek ba konflitu iha Timor-Leste.” Iha 1997 no 1998, Indonézia hasoru krize ekonómiku maka’as, ne’ebé harii ezijénsia barak ba mudansa polítiku. Prezidente Indonézia nian, Suharto, tenke rezigna an, ne’ebé substitui husi ninia vise-prezidente, B. J. Habibie. Hafoin presaun polítiku ne’ebé aas no negosiasaun sekretu ne’ebé envolve lider mundiál sira seluk, Habibie fó sai ba públiku katak nia sei husik Timoroan sira determina sira-nia futuru liuhusi referendu kona-ba independénsia.