Ema Portugál to’o iha Timor liuhusi enklave Oekusi nian, maizumenus iha 1515. Sira halo lukru barak husi esportasaun ai-kameli, maibé sira esplora demais rekursu hirak-ne’e. Tanba ai-kameli susar ona atu hetan, ema Portugál sira introdús plantasaun kafé, hamutuk ho masin-midar no algodaun iha 1815. Misionáriu sira no relijiaun katólika tama tuir. Organizasaun kolónia territóriu nian no Timor portugés hahú hori-bainhira governadór portugés dahuluk to’o iha Timor iha 1702. Konflitu mosu entre ema Portugál no ema Olanda sira, ne’ebé kontrola Timor parte osidentál, tanba rai. Konflitu ne’e rezolve tiha ho Tratadu 1904 ne’ebé Portugál no Olanda halo. Haktuir tratadu ida-ne’e, rai-kotun fahe ba parte rua. Divizaun hirak-ne’e respeita nafatin to’o ohin-loron. Tratadu hetan implementasaun iha 1916. Hori-bainhira Funu Mundiál Daruak hahú, ema Austrália no Olanda, ne’ebé rekoñese pozisaun estratéjiku Timor nian, to’o Dili maski ema Portugál la konkorda. Ema Japaun sira uza prezensa ema Austrália nian nu’udar oportunidade hodi halo invazaun iha Fevereiru 1942. Sira okupa rai-kotun to’o iha Setembru 1945. Iha funu rohan, Timor nia situasaun aat tebes. Maizumenus Timoroan na’in-50.000 lakon sira-nia moris tanba okupasaun Japaun no tanba esforsu husi Timoroan sira hodi reziste ba invazór sira no hamahan ema Austrália. Hori-bainhira ema Japaun rende an, Timor leno kakiak no destruisaun. Prosesu hadi’an la’o neineik.