Timor-Leste
Timor-Leste nia Istória badak
Tuir antropólogu sira, ema ne’ebé tama Timor ba dahuluk, maizumenus iha tinan 40.000 to’o 20.000 m.K. (molok Kristu), mak husi tipu vedo-australóide, hanesan ema Vedas sira husi Seilaun. Iha faze
Ema Portugál to’o iha Timor
Ema Portugál to’o iha Timor liuhusi enklave Oekusi nian, maizumenus iha 1515. Sira halo lukru barak husi esportasaun ai-kameli, maibé sira esplora demais rekursu hirak-ne’e. Tanba ai-kameli susar ona atu
Kolonializmu Portugál nia rohan
Portugál nia forma ukun kahur governasaun diretu no la diretu. Sira ukun populasaun nu’udar lubun ida liuhusi estrutura podér tradisionál, la uza funsionáriu públiku koloniál. Modelu governasaun hirak-ne’e la book
Okupasaun Indonézia nian
Iha tempu dahuluk okupasaun Indonézia nian, liu Timoroan sira na’in-60.000 lakon sira-nia moris, dala barak ho kondisaun violentu. Suku oioin hetan destruisaun. Iha sentru tortura barak, no dadur polítiku hetan
Referendu ba liberdade
Iha 30 Agostu, 1999, ho tulun husi Sekretáriu-Jerál ONU nian, Kofi Annan, Timor hala’o konsulta populár hodi Timoroan sira bele hili, liuhusi votu, entre aneksasaun ba Indonézia ka independénsia. Timoroan
Independénsia
Iha 30 Agostu, 2001, Timor-Leste hala’o ninia eleisaun livre ba dahuluk hafoin tinan 24 – sira vota ba membru ba sira-nia parlamentu foun ne’ebé sai responsavel ba hakerek Konstituisaun husi
